'Egy erdőben ébredek. Körülöttem köd és éjszaka van. Felkelek és látok egy alakot a sűrű erdőben. Odaordibálok neki hogy, te ki vagy, mire ő elfut. Odamegyek ahol állt és...és...angyal tollakat látok a földön, még hozzá fekete tollakat.,
-Khm...kisasszony? Figyel kegyed rám? -nézett szomorúan a szemembe az a srác aki az imént kért fel, azt hiszem Bruce a neve.
-Bocsáss meg de nem érzem jól magam. Kimegyek egy kicsit friss levegőt szívni -hazudtam neki, hisz csak az álmom járt a fejemben és nem voltam rosszul.
Kimentem az erkélyre és az erdőt bámultam, ami pont a ház előtt van. Micsoda hülye vagyok. Itt a helyes Bruce és én meg az álmommal foglalkozok. Ebben a pillanatban felülről egy toll hullott le, a kapu előtt landolt. Mintha ágyúból lőttek volna ki, úgy szaladtam le a lépcsőn. A kapu előtt tényleg ott volt a toll. Gyorsan a kabátom mélyébe csúsztattam, mert előttem megjelent 1 pár elegáns cipő. A cipő gazdája egy fekete hajú, barna szemű fiú, akinek nem mellesleg elragadó mosolya van.
-Szia. Itt van Kate házavató bulija? -mosolygott rám még mindig elragadóan.
-Szia. Igen. Itt -de bőbeszédes lehettem.
Elhúzótt mellettem egyenesen fel a buliba. Ezt az alkalmat is elszúrtam hogy ismerkedhessek, inkább hazamegyek. Otthon ledobtam magamról mindent és a fürdőbe vettem az irányt. Beléptem a tusoló alá és megnyitottam a vizet. Fentről jó meleg víz tisztította bőrömet. Testem minden egyes porcikáját átmostam tusfürdővel. Áfonyás samponommal megmostam a hajamat. Kijövet egy szál törölköző volt rajtam és a hajamat is betekertem. Eszembe jutott a toll és a kabátomból kivettem. Amikor ránéztem a hideg futkosott a bőrömön. A félelem érzete csak úgy pofán vágott. A toll amit fogtam fekete volt, mint álmomban. Gyorsan bevágódtam az ágyamba és a tollat magam mellé raktam. Lassacskán elnyomott az álom.
'Ugyan az az erdő, ugyan az minden. Az alak megint ott van. Odaordibálok hogy ki vagy mire ő nem mozdul. Közelebb megyek hozzá és valamit suttog. Még közelebb merészkedek és már ki tudom venni hogy mit mond és egyben meg is rémülök.
-Bridget...seuk...hye... -néz egyenesen a szemembe.
A pánik eluralkodik bennem, félek és elfutok magam mögött hagyva a fiút.,
Kinyitom a szemem, az erkély ajtó nyitva. Odalépek, hogy becsukhassam, de lefagyok. Az erkélyem tele van fekete tollakkal. A fejembe belehasított a fájdalom. A testem felett elvesztettem az irányítást és a szemem csukódott le. Elvesztettem az eszméletemet. Másnap a kórházban ébredtem.
-Bocsáss meg de nem érzem jól magam. Kimegyek egy kicsit friss levegőt szívni -hazudtam neki, hisz csak az álmom járt a fejemben és nem voltam rosszul.
Kimentem az erkélyre és az erdőt bámultam, ami pont a ház előtt van. Micsoda hülye vagyok. Itt a helyes Bruce és én meg az álmommal foglalkozok. Ebben a pillanatban felülről egy toll hullott le, a kapu előtt landolt. Mintha ágyúból lőttek volna ki, úgy szaladtam le a lépcsőn. A kapu előtt tényleg ott volt a toll. Gyorsan a kabátom mélyébe csúsztattam, mert előttem megjelent 1 pár elegáns cipő. A cipő gazdája egy fekete hajú, barna szemű fiú, akinek nem mellesleg elragadó mosolya van.
-Szia. Itt van Kate házavató bulija? -mosolygott rám még mindig elragadóan.
-Szia. Igen. Itt -de bőbeszédes lehettem.
Elhúzótt mellettem egyenesen fel a buliba. Ezt az alkalmat is elszúrtam hogy ismerkedhessek, inkább hazamegyek. Otthon ledobtam magamról mindent és a fürdőbe vettem az irányt. Beléptem a tusoló alá és megnyitottam a vizet. Fentről jó meleg víz tisztította bőrömet. Testem minden egyes porcikáját átmostam tusfürdővel. Áfonyás samponommal megmostam a hajamat. Kijövet egy szál törölköző volt rajtam és a hajamat is betekertem. Eszembe jutott a toll és a kabátomból kivettem. Amikor ránéztem a hideg futkosott a bőrömön. A félelem érzete csak úgy pofán vágott. A toll amit fogtam fekete volt, mint álmomban. Gyorsan bevágódtam az ágyamba és a tollat magam mellé raktam. Lassacskán elnyomott az álom.
'Ugyan az az erdő, ugyan az minden. Az alak megint ott van. Odaordibálok hogy ki vagy mire ő nem mozdul. Közelebb megyek hozzá és valamit suttog. Még közelebb merészkedek és már ki tudom venni hogy mit mond és egyben meg is rémülök.
-Bridget...seuk...hye... -néz egyenesen a szemembe.
A pánik eluralkodik bennem, félek és elfutok magam mögött hagyva a fiút.,
Kinyitom a szemem, az erkély ajtó nyitva. Odalépek, hogy becsukhassam, de lefagyok. Az erkélyem tele van fekete tollakkal. A fejembe belehasított a fájdalom. A testem felett elvesztettem az irányítást és a szemem csukódott le. Elvesztettem az eszméletemet. Másnap a kórházban ébredtem.
Nagyon jó:) ♥♥
VálaszTörlésFolytasd^^
Köki. <3 ^_^
Törlés